<– Kezdőlap | Még több érdekes olvasmány |
Terrorizmus és a terror
A terrorizmus napjainkban sajnálatos módon érezhető közelségben fenyeget. Nézzük a fogalmakat.
A terror (latinul formidilosus, terror = ijedtség, rettegés, rémület) a nyílt erőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából. Az erőszak gyakran a teljes fizikai megsemmisítésig megy. Ezzel a fogalommal illetjük az erőszakos, kíméletlen módszereket, eljárásokat, hatalmaskodást is.
Az államilag szervezett, intézményes terror, illetve a katonai terror a megfélemlítés rendszere és légköre, mint politikai eszköz (például a vörösterror vagy a fehérterror).
Terrorizmus
A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, mely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni. A félelemkeltés az erőszak minden formájának – a kocsmai verekedéstől a hagyományos hadviselésig – velejárója, segítője lehet, de a terrorizmus esetében ez a viszony fordított, az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű. A terrorizmus modern formáinak kialakulásában fontos szerepe van a tömegmédia létrejöttének, mely nemzetközi méretekben képes az embereket az erőszak sokkoló jeleneteinek részeseivé tenni, azok hatását felfokozni.
Híres terrorista szervezetek voltak például a Vörös Hadsereg Frakció, a Vörös Brigádok, az IRA, az ETA, az al-Káida, az Irgun és az új Iszlám Állam.
A terror főnév latinul ijedtséget, rémületet jelent. A ’társadalomra erőltetett rettegés’, ’rémuralom’ értelmében először a francia forradalomban használták a régime de la Terreur, a jakobinus terror idején. Szintén a francia történelemben gyökerezik a Terreur blanche, a fehérterror fogalma, amely eredetileg a Bourbonok fehér zászlajára célozva a restauráció utáni véres megtorlást jelölte.
Terror Magyarországon a 21. században
A 21. század első két évtizedében Magyarország legnagyobb terrorszervezet-ügye a Budaházy György nevével fémjelzett Magyarok Nyilai szervezet ügye volt, amely terrorszervezet ügyében 2016. augusztus 30-án született az elsőfokú, nem jogerős ítélet.
A közelmúltban történt terrorcselekménynek minősülő eset a Teréz körúti robbantás volt, mely alapvetően a rendőrség ellen irányult.
Mai események – terrorizmus napjainkban
Egyre véresebb harcok dúlnak Izraelben azt követően, hogy a palesztin terroristák megtámadták az országot több ezer rakétával. A napok óta tartó konfliktusban rengetegen meghaltak, sok a sérült. De mi is valójában a Hamász nevű arab terroristaszervezet? Hogyan alakult ki, mik a céljaik, kik a vezetőik és milyen brutális támadásokat követtek el eddig? Mutatjuk a döbbenetes részleteket!
A Közel-Keleten egyre jobban fokozódik a regionális feszültség. Miközben a világ nagy része mélységesen elítéli az Izrael elleni terrortámadást, addig Irán úgy nyilatkozott, hogy a palesztinoknak joga van az önvédelemhez, és szerintük Izrael veszélyt jelent a régió biztonságára. Vezető amerikai tisztviselők nyilatkoztak az izraeli terrortámadások ügyében, és többen úgy gondolják, hogy
A HAMÁSZ TERRORSZERVEZET CÉLJA AZ IZRAEL ÉS SZAÚD-ARÁBIA KÖZÖTTI KAPCSOLATOK NORMALIZÁLÁSÁNAK MEGZAVARÁSA LEHETETT.
Legalább 800 izraeli halottja van a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista szervezetnek a hét végén Izrael ellen indított támadásának, több mint 2500 sebesültről is tudni, de mi is az a Hamász, és mit kell róla tudni?
Mi a Hamász?
A Hamász egy militáns mozgalom és a palesztin területek két fő politikai pártjának egyike. Több mint kétmillió palesztint kormányoz a Gázai övezetben, de a csoport leginkább az Izraellel szembeni fegyveres ellenállásáról ismert. Többtucatnyi ország terrorszervezetnek minősítette a Hamászt, bár egyesek csak a katonai szárnyára alkalmazzák ezt a jelzőt – olvasható a Council on Foreign Relations elemzésében. A portál szerint Irán anyagi és pénzügyi támogatást nyújt a Hamásznak, Törökország pedig állítólag menedéket ad néhány vezetőjének. A Fatah, teljes nevén a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom egy palesztin szekuláris politikai párt, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet szabadságjogi szövetség legnagyobb frakciója. A Fatah egyesek szerint korábban erőteljesen részt vett forradalmi harcokban és militáns szervezetként tartották számon.
Mi a csoport eredete?
A Hamászt, amely a Harakat al-Muqawama al-Islamiya („Iszlám Ellenállási Mozgalom”) rövidítése, Ahmed Jaszin sejk, egy palesztin pap alapította, aki a Muzulmán Testvériség helyi szervezeteinek aktivistája lett, miután fiatalon Kairóban az iszlám tudományosságnak szentelte életét. Az 1960-as évek végétől kezdve Jaszin prédikált és jótékonysági munkát végzett Ciszjordániában és Gázában, amelyeket Izrael az 1967-es hatnapos háborút követően elfoglalt.
Jaszin 1987 decemberében, az első intifáda (az első intifáda palesztin felkelés volt 1987. december 8. és 1993. szeptember 13. között az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában és Gázában – a szerk.) kitörését követően, a Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem izraeli megszállása elleni palesztin felkelést követően megalapította a Hamászt, mint a Testvériség politikai szárnyát Gázában. Akkoriban a Hamász célja az volt, hogy ellensúlyozza a Palesztin Iszlám Dzsihádot (PIJ), egy másik szervezetet, amelynek elkötelezettsége az Izrael elleni erőszakos ellenállás mellett azzal fenyegetett, hogy a palesztinok támogatását elvonja a Testvériségtől. 1988-ban a Hamász közzétette alapszabályát, amelyben Izrael elpusztítására és a történelmi Palesztinában egy iszlám társadalom létrehozására szólított fel. A megfigyelők szerint imázsának mérséklésére tett kísérletként a Hamász 2017-ben egy új dokumentumot mutatott be, amely elfogadott egy ideiglenes palesztin államot a hatnapos háború előtt kialakított „zöld vonal” mentén húzódó határnál, de továbbra sem volt hajlandó elismerni Izraelt.
Kik a Hamász vezetői?
A Hamásznak számos vezető testülete van, amelyek különböző politikai, katonai és társadalmi funkciókat látnak el. Az általános politikát egy átfogó tanácsadó testület határozza meg, amelyet gyakran politikai irodának neveznek, és amely száműzetésben működik. A helyi bizottságok alulról kezelik a gázai és ciszjordániai ügyeket.
JELENLEG ISMAIL HANIYEH TÖLTI BE A POLITIKAI VEZETŐI TISZTSÉGET,aki 2017-ben váltotta le a régóta vezető Khaled Meshaalt. Haniyeh 2020 óta a katari Dohából tevékenykedik, állítólag azért, mert Egyiptom korlátozza mozgását a Gázai övezetbe és onnan kifelé.
A HAMÁSZ VEZETŐI AZUTÁN TELEPEDTEK LE KATARBAN, HOGY ÖSSZEVESZTEK KORÁBBI BEFOGADÓ ORSZÁGUKKAL, SZÍRIÁVAL, AMIKOR PALESZTIN MENEKÜLTEK RÉSZT VETTEK A SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚT MEGELŐZŐ 2011-ES FELKELÉSBEN.
A Hamász néhány magas rangú személyisége állítólag a csoport törökországi irodáiból tevékenykedik.A NAPI ÜGYEKET GÁZÁBAN YAHYA SINWAR FELÜGYELI,aki korábban a Hamász katonai szárnyát vezette, és huszonkét évet ült izraeli börtönben két izraeli katona elrablásának és megölésének irányításáért.
Ő is azon több mint ezer palesztin fogoly között volt, akiket 2011-ben szabadon engedtek egy, a Hamász által fogva tartott izraeli katonáért cserébe. 2021 júniusától a gázai de facto miniszterelnök Issam al-Da’alis.
Marwan Issa és Mohammed Deif a Hamász katonai szárnyát, az Izz ad-Din al-Kasszam Brigádokat irányítja. Az izraeli erők egy 2002-es légicsapás során meggyilkolták a milícia alapítóját, Szalah Shehadehet. A támadásban tizenöt civil vesztette életét, ami az ilyen taktikák izraeli és nemzetközi vizsgálatának középpontjába állította. Az izraeli erők 2004-ben megölték Jaszint, a Hamász alapítóját.
Saleh al-Arouri állítólag a Hamász libanoni ágát vezeti.
Ő vette át a csoport ciszjordániai vezetését is a 2021-ben lezárult belső választásokat követően, míg Meshaalt a diaszpóra irodájának vezetésére, Salameh Katawit pedig a bebörtönzött Hamász-tagok ügyeinek intézésére választották.
Hogyan finanszírozzák a Hamászt?
MIVEL A HAMÁSZ TERRORISTA SZERVEZETNEK MINŐSÜL, NEM KAPHAT OLYAN HIVATALOS TÁMOGATÁST, AMELYET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) NYÚJT A CISZJORDÁNIAI PFSZ-NEK.
Történelmileg a mozgalom finanszírozásának nagy részét a Perzsa-öbölben élő palesztin emigránsok és magánadományozók biztosították. Emellett egyes nyugati iszlám jótékonysági szervezetek pénzt juttattak a Hamász által támogatott szociális szolgáltató csoportoknak, ami miatt az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma befagyasztotta a vagyonukat.
Gáza gazdasági helyzete szörnyű. Egyiptom és Izrael 2006-2007-ben nagyrészt lezárta határait, korlátozva az áruk és emberek be- és kijutását a területre. A két ország blokádot tart fenn, elzárva a területet a világ nagy részétől, és arra kényszerítve a több mint egymillió gázai palesztint, hogy nemzetközi segélyekre szoruljon. Izrael lehetővé teszi Katar számára, hogy a Hamászon keresztül több százmillió dollárnyi segítséget nyújtson. Más külföldi segélyek általában a Palesztin Hatóságon és az ENSZ-ügynökségeken keresztül jutnak el Gázába.
A blokád kezdete után a Hamász éveken át a Gázába vezető egyiptomi átkelőt megkerülő kifinomult alagúthálózaton keresztül szállított áruk megadóztatásával szedte a bevételeket; ez alapvető élelmiszereket, gyógyszereket és az áramtermeléshez szükséges olcsó gázt, valamint építőanyagokat, készpénzt és fegyvereket hozott a területre.
MIUTÁN ABDEL FATAH ESZ-SZÍSZI EGYIPTOMI ELNÖK 2013-BAN ÁTVETTE A HATALMAT, KAIRÓ ELLENSÉGESSÉ VÁLT A HAMÁSSZAL SZEMBEN, AMELYET LEGFŐBB BELFÖLDI RIVÁLISA, A MUZULMÁN TESTVÉRISÉG MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK TEKINTETT.
Az egyiptomi hadsereg lezárta a területét áttörő alagutak nagy részét, miközben terrorellenes kampányt folytatott az önjelölt Iszlám Állam egyik ága ellen a határ saját oldalán, a Sínai-félszigeten. Egyiptom 2018-ban kezdte el engedélyezni, hogy bizonyos kereskedelmi árucikkek a Szalah al-Din határátkelőn keresztül bejussanak a Gázai övezetbe. A beszámolók szerint
2021-TŐL A HAMÁSZ HAVONTA TÖBB MINT 12 MILLIÓ DOLLÁRT SZEDETT BE A GÁZÁBA IMPORTÁLT EGYIPTOMI ÁRUKRA KIVETETT ADÓKBÓL.
Irán rengeteg támogatást ad
Irán ma a Hamász egyik legnagyobb jótevője; pénzzel, fegyverekkel és kiképzéssel járul hozzá annak támogatásához.
BÁR IRÁN ÉS A HAMÁSZ RÖVID IDŐRE ÖSSZEVESZTEK, MIUTÁN A SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚBAN ELLENTÉTES OLDALAKAT TÁMOGATTAK, IRÁN JELENLEG ÉVENTE MINTEGY 100 MILLIÓ DOLLÁRT BIZTOSÍT A HAMÁSZNAK, A PIJ-NEK ÉS MÁS, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁLTAL TERRORISTA SZERVEZETKÉNT NYILVÁNTARTOTT PALESZTIN CSOPORTOKNAK.
Az iráni atomalkuból való 2018-as washingtoni kilépés után bevezetett amerikai szankciók azonban korlátozták Teherán lehetőségeit külföldi partnereinek finanszírozására.
Recep Tayyip Erdogan elnök 2002-es hatalomra jutását követően Törökország szintén a Hamász elkötelezett támogatója – és Izrael kritikusa – volt. Bár Ankara ragaszkodik ahhoz, hogy csak politikailag támogatja a Hamászt, azzal vádolják, hogy finanszírozza a Hamász terrorizmusát, többek között a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségtől átirányított segélyek révén.
Hogyan kormányozza a Hamász Gázát?
Röviddel azután, hogy Izrael 2005-ben kivonult a területről, de facto a Hamász lett a gázai hatóság. A következő évben a Hamász megszerezte a mandátumok többségét a Palesztin Hatóság törvényhozásában, és kormányt alakított. Szavazatokat szerzett az általa nyújtott szociális szolgáltatások révén és a hivatalban lévő Fatah elutasításaként, amelyről sok választó úgy vélte, hogy korrupt lett a PFSZ élén, és az Izraellel folytatott tárgyalásokon keresztül kevés hasznot hozott a palesztinoknak. Az eredmény elfogadhatatlan volt a Fatah és nyugati támogatói számára, és a párt kiszorította a Hamászt a ciszjordániai hatalomból. Gázában a Hamász egy hétig tartó harcok során szétverte a Fatah milíciáit, ami politikai szakadást eredményezett a két palesztin terület között. A palesztinok 2006 óta nem választottak törvényhozást, és 2008 óta nem választottak elnököt sem.
Ahogy a Hamász átvette a Palesztin Hatóság intézményeinek maradványait az övezetben, létrehozta az igazságszolgáltatást és tekintélyelvű intézményeket vezetett be. Elméletben a Hamász a palesztin parlamenthez hasonlóan a saríaalapú palesztin alaptörvénynek megfelelően kormányoz, de általában szigorúbb, mint amit a törvény előír; többek között azzal, hogy uralma első éveiben ellenőrizte a nők öltözködését és érvényesítette a nemek közötti elkülönítést a nyilvánosság előtt.
Hogyan látják a palesztinok a Hamászt?
Ciszjordánia és Gáza politikai kettéosztása széles körben népszerűtlen: a Palesztin Politikai és Közvélemény-kutató Központ (PCPSR) 2023. júniusi felmérése szerint a palesztinok egyharmada úgy véli, hogy ez a népük számára a legkárosabb fejlemény Izrael állam 1948-as létrehozása óta. Ugyanez a felmérés azt mutatta, hogy a Gázai övezetben és Ciszjordániában élő palesztinok több mint fele a Hamászhoz tartozó Haniyehre szavazna egy elnökválasztáson Mahmúd Abbász palesztin elnökkel szemben, míg a palesztinoknak csak egyharmada választaná Abbászt. Emellett Abbász határozatlan időre elhalasztotta a 2021-re tervezett országos választásokat, arra hivatkozva, hogy Izrael állítólag nem engedi szavazni a kelet-jeruzsálemi palesztinokat, bár megfigyelők azt gyanították, hogy Abbász célja a Hamász valószínűsíthető győzelmének megakadályozása.
Hogyan hívta ki a Hamász Izraelt?
A Hamász azután kezdett rakétákat és aknavetőket lőni Izraelre, hogy a csoport átvette a Gázai övezetet. Iráni biztonsági tisztviselők szerint Teherán biztosította e fegyverek egy részét, de a Hamász az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) és megbízottjai által végzett kiképzés után saját rakéták építésére is képessé vált.
A CSOPORT IZRAELI TERÜLETRE IS BEHATOLT, A LEGISMERTEBB, HOGY 2006-BAN ELRABOLTA GILAD SHALIT IZRAELI KATONÁT. ÖT ÉVVEL KÉSŐBB IZRAEL TÖBB MINT EZER PALESZTIN FOGLYOT ENGEDETT SZABADON, KÖZTÜK SINWART IS, HOGY BIZTOSÍTSA SHALIT SZABADON BOCSÁTÁSÁT.
2014-ben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal vádolta a mozgalmat, hogy
CISZJORDÁNIÁBAN ELRABOLT ÉS MEGGYILKOLT HÁROM IZRAELI TIZENÉVEST.
Elemzők szerint a jelek arra mutattak, hogy egy szélhámos sejt követte el az emberrablásokat. Rávilágítottak arra, hogy a Hamász képtelen ellenőrizni a hozzá kötődőket. A Hamász elkötelezettsége az Izrael elleni fegyveres ellenállás mellett a közvélemény némi támogatását élvezi.
Mi történt a 2021-es Hamász-Izrael konfliktus során?
2021 májusában a Hamász rakétákat lőtt ki Izraelre a palesztinok és az izraeliek között Jeruzsálemben hetek óta tartó feszültséget követően. Egyes elemzők szerint a Hamász a palesztin ügy védelmezőjeként akarta megerősíteni hírnevét, miután a Palesztin Hatóság elhalasztotta a 2021-es választásokat. A tizenegy napos konfliktus során a Hamász és a PIJ több mint négyezer rakétát lőtt ki Gázából. Tíz izraeli civilt megölve és több mint háromszáz embert megsebesítve.
A HAMÁSZ ÁLLÍTÓLAG AZ IRGC-VEL ÉS A LIBANONI HEZBOLLAHHAL EGYEZTETETT A HARCOK SORÁN, ÉS A SZOKÁSOS, KEVÉSBÉ PRECÍZ RAKÉTAARZENÁL MELLETT ÚGYNEVEZETT ÖNGYILKOS DRÓNOKAT IS BEVETETT.
Az Egyesült Államok és Egyiptom közvetítésével tűzszünetet kötöttek a konfliktusban, amelynek során az izraeli légicsapások több mint kétszáz palesztin civilt öltek meg, és több mint 290 millió dollárnyi kárt okoztak Gázában.
Napjainkban, ami rettegésben tart mindenkit: a Terrorizmus Terrorizmus Terrorizmus
