Skip to content
-
Subscribe to our newsletter & never miss our best posts. Subscribe Now!
  • https://www.facebook.com/
  • https://twitter.com/
  • https://t.me/
  • https://www.instagram.com/
  • https://youtube.com/
hiresztel.hu

A nap ritmusa, a világ történetei

hiresztel.hu

A nap ritmusa, a világ történetei

  • Kezdőlap
    • The Real News
      • Az Árnyék alatt
    • Aljazeera
      • Házikedvencek
        • UFC
          • TopNewz
            • Facebook – Hiresztel
  • TörténetVilág
  • Gameplay
  • Kezdőlap
    • The Real News
      • Az Árnyék alatt
    • Aljazeera
      • Házikedvencek
        • UFC
          • TopNewz
            • Facebook – Hiresztel
  • TörténetVilág
  • Gameplay
Subscribe
Close

Search

hiresztel.hu

A nap ritmusa, a világ történetei

hiresztel.hu

A nap ritmusa, a világ történetei

  • Kezdőlap
    • The Real News
      • Az Árnyék alatt
    • Aljazeera
      • Házikedvencek
        • UFC
          • TopNewz
            • Facebook – Hiresztel
  • TörténetVilág
  • Gameplay
  • Kezdőlap
    • The Real News
      • Az Árnyék alatt
    • Aljazeera
      • Házikedvencek
        • UFC
          • TopNewz
            • Facebook – Hiresztel
  • TörténetVilág
  • Gameplay
  • https://www.facebook.com/
  • https://twitter.com/
  • https://t.me/
  • https://www.instagram.com/
  • https://youtube.com/
iskola
Történetek

Szent-Györgyi Albert – Mi nem embereket nevelünk

By Hiresztel
2024.07.24. 5 Min Read
0

Szent-Györgyi Albert élete

Szent-Györgyi Albert (1893. szepter 16. – 1986. október 22.)

Szentgyörgyi Miklós és Lenhossék Jozefina gyermekeként született. Apai ágon a 16–17. századig lehet visszavezetni nemességét. Albert dédapja, Szentgyörgyi Imre az erdélyi udvari kancellária tanácsosa, fia, Imre (Albert nagyapja) Fabiny Teofil igazságügyminiszter államtitkára, majd kúriai tanácselnök volt. Apja, Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokos, majd jószágkormányzó a Terényhez tartozó Kiskér-pusztán.

Szent-Györgyi Albert
Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus
Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert – Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus

Anyai ág

Anyai ágon híres tudósdinasztiából származott. Dédapja, Lenhossék Mihály orvosdoktor, egyetemi tanár, Magyarország főorvosa és helytartósági tanácsos. Fia, József szintén orvos, anatómusprofesszor és antropológus volt, aki 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. A családi legenda szerint neki volt először mikroszkópja Pesten. Lenhossék József Bossonyi Emmát vette feleségül, és három gyerekük született: Mihály (később szintén pesti orvosprofesszor és MTA-tag), Eugénia és Jozefina (Szent-Györgyi Albert anyja).

Szülők

Szülei házassága megromlott, az anya a három fiúval (Pál, Imre és Albert) a pesti (Baross utcai, illetve később Kálvin téri) lakásukban élt, ahol testvére, Lenhossék Mihály segített a nevelésükben; a férj pedig a vidéki birtokot igazgatta, ahová a család többi tagja nyáron költözött le. Albert 1904–11 között a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte a középiskolát. Sokáig rossz tanuló volt, így amikor Ramón y Cajal szövettani könyvének hatására bejelentette, hogy kutatóorvos akar lenni, Lenhossék Mihály megtiltotta neki, hogy az orvosi egyetemre jelentkezzen, mert attól tartott, hogy szégyent hoz a professzordinasztiára.

Érettségi

Albert végül kitűnőre érettségizett, és szigorú nagybátyja is megenyhült, de egyfajta próbaként feltételül szabta, hogy az egyetemen első kutatási témája a végbél legyen. 1911 szeptemberében beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, és hamarosan elkezdte önálló szövettani megfigyeléseit is nagybátyja laboratóriumában, az Anatómiai Intézetben. Első, német nyelvű közleménye húszéves korában jelent meg (a végbélhámról), később pedig figyelemre méltó cikkeket közölt a szem felépítéséről. 1913-ra megunta az anatómiát, holt tudománynak tartotta, őt pedig az élet mibenléte érdekelte; így átment az Élettani Intézetbe.

Tudálékos féltudósok

„Mi nem embereket nevelünk, hanem a tudálékosság mázával megkent féltudósokat, akik a közéletre alkalmatlanok s a tudományhoz nem értenek.” Szent-Györgyi Albert 1930-ban tartott előadásából -Szegeden

Szent-Györgyi Albert - az órai oktatásról alkotott véleményt
Nem embereket nevelünk, hanem tudálékos féltudósokat

Az „ördög” parancsa

Megalkották azt az iskolai randszert, ahogy az „ördög” parancsolta.
▶️A gyermek szereti a természetet, ezért négy fal közé zárták.
▶️Nem tud órákig ülni mozgás nélkül, ezért csökkentették a mozgásterét.
▶️Szeret a kezével matatni, ezért elkezdtek nekik, elméleteket tanítani.
▶️Szeret sokat, őszintén beszélni – hallgatásra kényszerítették órákra.
▶️Próbál logikusan értelmezni – ehelyett megtanítják memorizálni, magolni.
▶️Szeretné felfedezni és felhasználni saját (lelki) tudását – de mindent előrecsomagolva kapott több tucat feladat lapon.
▶️Mindezek révén a gyerekek megtanulták azt, amit más körülmények között soha: megtanultak nem kérdőjelezni semmit és alkalmazkodni.

/Adolphe Ferrière (1879. – 1960. ), svájci pedagógus volt és a ~ New Education ~ egyik alapítója/

Szentgyörgyi Albert az oktatási rendszerről

Az iskolában a gyermeki lélek minden erénye, a pajkosság, a vidámság, elevenség bűn. A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki.
És mikor 12 év után ilyen előkészítéssel a serdülő ifjút hozzánk küldik az egyetemre, mi azután tanítjuk, tanítjuk, tanítjuk és tanítjuk őket. És amikor azután további öt év alatt végleg megfosztottuk őket a szabad cselekvés és gondolkozás minden képességétől, akkor hirtelenül kilökjük őket az életbe és még a végén azon csodálkozunk, hogy ott nem tudnak a saját lábukon megállani és hogy ez a szegény ország nem tud a maga nyomorúságából kivergődni.

Szentgyörgyi Albert az oktatási rendszerről (…)

Iskoláink első és fő feladata, hogy a hazának embereket neveljen, derék, tetterős embereket. Súlyos válságunkban minden csepp akaraterőre, minden csepp jellemszilárdságra, minden csepp önállóságra, minden csepp tettrekészségre szükségünk van s ezekből nem adhatunk oda egy jottányit sem a rendhagyó igék egész tömegéért, a történelmi évszámok egész gyűjteményéért vagy a kémiai képletek legbonyolultabb halmazáért.
(…)
„Az operáció sikerült, a beteg meghalt”.
A tanítás jó volt, a gyermeket megölték. Abból a 12 évi magolás és drukkolás kivert, kigyilkolt minden eredetiséget, minden érdeklődést; azt már semmi más nem érdekli, minthogy hányadik lap aljától hányadik lap tetejéig kell a leckét megtanulni, hogy a vizsgán átcsúszhasson.

Szentgyörgyi Albert az oktatási rendszerről (…folytatás)

Hogy csak az lehet igazán ember, aki igazán gyermek is tudott lenni, az régi igazság.
Hogy csak az egészséges ember lehet igazán hasznos tagja a társadalomnak, ahhoz kétség nem fér.
És mi kikergetjük hideg, sötét téli reggelen fél hét órakor kis gyermekeinket meleg ágyukból, hogy elzavarjuk őket az iskolába, ahol mozdulatlanul, rettegésben töltik el zsenge éveik nagy részét, ahol egészségtelen, félénk, 10 éves felnőtteket faragnak belőlük

Szentgyörgyi Albert az órai oktatásról…

Ami pedig az öt órai oktatást illeti, én magam ugyancsak szellemi munkához szokott tudós ember vagyok, de én képtelen vagyok tovább, mint két óra hosszat előadásra figyelni, még akkor is, ha az előadás érdekes (ami pedig előadásban ugyancsak ritka). És akkor mi 10-12 éves kis gyermekek fejének beszélünk öt óra hosszat? Én nem értek pedagógiához, de ha ez nem ellenkezik a pedagógia elveivel, úgy ezt a tudományt sem emberi lényeknek találták ki. Így uraim, nem embereket nevelünk, de lelkeket, de nemzetet gyilkolunk meg legválságosabb óráiban.

Szentgyörgyi Albert – „Mi nem embereket nevelünk”

Mi nem embereket nevelünk, hanem a tudálékosság mázával megkent féltudósokat, akik a közéletre alkalmatlanok s a tudományhoz nem értenek.
Az államnak pedig elsősorban tetterős polgárokra van szüksége és ezeket kell az iskolának nevelnie és ez fontosabb, mint az összes rendhagyó igék, évszámok és képletek együttvéve.
Hogy az iskola mit ad a mi elvett, drága kincseinkért, a kivert érdeklődésért, a megcsonkított egészségért, az elnyomott szabadságért és önállóságért, azt nekem sok érdeklődésem ellenére sem sikerült kinyomoznom…“
/ Szent-Györgyi Albert 1930-ban tartott előadása Szegeden /

fotó: Gaby/Getty Images
Forrás: internet, lexikonok


TörténetVilág | Kezdőlap

Author

Hiresztel

Follow Me
Other Articles
Kórház-doktor
Previous

A nagyképű orvos

Kontrollálatlan vágyaink
Next

Kontrollálatlan vágyaink

Copyright 2026 — hiresztel.hu. All rights reserved. Blogsy WordPress Theme