Bordélyház a Párizsi Operában

Bordélyház

<– Kezdőlap | Még több érdekes olvasmány |

Bordélyház: prostituáltak szolgáltatásait kínáló létesítmény. Általában kisebb-nagyobb szobákat magába foglaló, szállodaszerű épület, melyben az egyes szobákban fogadják a prostituáltak a vendégeiket. Modern bordélyházban tisztálkodásra is lehetőség van a fertőzések elkerülése és a kulturált higiéniás viszonyok miatt, bár a bordélyházak komfortja elég széles skálán mozog anyagi és helyi viszonyoktól függően. Magánlakások esetén is rendszerint többszobás ingatlanok funkcionálnak ugyanilyen módon, de előfordulhat kisebb ingatlan is, ha csak egy prostituált dolgozik benne.A bordély szó 15. századi latin eredetű, jelentése kunyhó. A kupleráj német eredetű, és a nők erkölcstelen magatartására való csábítása, közvetítése a jelentése, eredete a kerítés jelentésű Kuppler.

Prostituált

prostitúció általánosan a személyi szabadság kiszolgáltatása fizetségért vagy befolyásért. Prostitúciónak nevezik a fizetség ellenében nyújtott szexuális szolgáltatást is. A prostituált szó a latin „prostere” igéből származik, jelentése: kiáll, árul, árulja magát. Nem különíthető el az általában vett prostitúciótól a kitartott szerető esete, aki elsősorban az anyagi támogatásért cserébe enged támogatója szexuális kívánságainak. A legfőbb különbség az, hogy a prostituált a szexuális szolgáltatásait több vásárlónak ajánlja fel.

Prostitúció Magyarországon

Mária Terézia koráig a prostitúció minden tipusa létezett, ő viszont betiltotta a nyilvánosházak működését. Fia, II. József viszont ismét engedélyt adott nekik. 1923-ban azonban újra, s végképp bezárták őket. 1950-ben a kommunista kormányzat „megszüntette” a prostitúció intézményét. Bezáratta a közben mégis megnyílt bordélyházakat, és a lányokat átképeztette más foglalkozásúvá.

Magyarország aláírta az 1950-es New York-i egyezményt az emberkereskedelemről és a prostitúcióról, amelyben garantálja a prostitúció és nőkereskedelem felszámolását. Azonban e lányok szoros rendőri felügyelet alatt dolgozhattak, ha nem is hivatalosan. Az 1970-es évek növekvő idegenforgalma hatására számuk egyre nőtt. A rendszerváltást követő társadalmi polarizáció, a növekvő munkanélküliség következtében a prostitúció robbanásszerű mértéket öltött Magyarországon.

Kormányzat és a társadalom képtelen volt megfékezni

Mivel a kormányzat és a társadalom képtelen volt ezt megfékezni, felmerült a nyilvánosházak újbóli megnyitásának gondolata. Az 1950-es New York-i Nemzetközi Egyezmény azonban ezt nem teszi lehetővé, ennek kikerülésére az 1980-as években „masszázsszalonok” jöttek létre. E „vállalkozások” a hatóságok előtt fő tevékenységükként az „egészségügyi masszást” jelölték meg, de mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az ott dolgozó lányok szexuális szolgáltatást (is) nyújtanak.

Az 1990-es években a prostitúció fő munkaterülete áttevődött a városok perifériájára, be- és kivezető útjaira, az országutakra és kamionparkolókba. Napjainkban a beleegyezési korhatár tizennégy év. Az alkotmánybíróság döntése alapján nemcsak a lányoknál, hanem a diszkriminatív különbség eltörlése miatt a fiúknál is. Hosszú évekig érthető okokból a szexuális élet e kereteit a prostitúciós törvények bizonyos indokok miatt nem kívánták szűkíteni, mivel ezzel az intézkedéssel nem akarták lehetetlen helyzetbe hozni azon megélhetési prostituáltakat, akik még csak fiatalkorúak.

Btk. 2007-es 202/A. §-a bünteti

Viszont a Btk. 2007-es 202/A. §-a büntetni rendel minden olyan személyt, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében szexuális kapcsolatot létesít; az ez irányú törvénymódosítás 2007. június 1-i hatályba lépése után a klienseket három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Budapest rendőrfőkapitánya szerint Budapesten 2004 elején kb. 1000 bordély üzemelt. Korábban Magyarországon a prostitúció szabadságvesztéssel sújtott büntetést vont maga után.

Mára az általában a települések által kijelölt türelmi zónákban, azok hiányában a védett zónán kívül legálisan folytatható tevékenység lett. A védett zónák az iskolákat vagy templomokat látogatókat kívánják megvédeni a prostitúció látványától. Ugyanakkor magánlakásokon űzése teljesen legális. 2007 óta lehetséges Magyarországon egyéni vállalkozói engedély kiváltásával legálisan is űzni ezt a foglalkozást, számlát adni a szolgáltatásról, és adózni utána. Ettől függetlenül a magyar prostituáltak többsége nem próbálja legális körülmények között végezni a munkáját. Budapesten nyílt titokként működnek a félreeső helyeken türelmi zónák, ahol a szervezett bűnözésben dolgozó futtatókkal lepaktált rendőrség zokszó nélkül huny szemet a prostitúció utcán végzett tevékenysége felett.

Párizs

Párizs (franciául:Paris, IPA: [paʁi], latinul: Lutetia, vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa. Az ország északi részén, a Szajna folyó partján terül el, az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja 2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlált.

Párizsi Bordélyház – Opera

A két párizsi operaház közül a korábbi az Opéra Garnier (más néven Palais Garnier). Nevét tervezőjéről, Charler Garnier francia építészről kapta. Méretei hatalmasak: alapterülete 11 000 négyzetméter, 2200 nézőt tud befogadni egyszerre

Párizsi balerinákat nem a művészetükért szerették

Párizsi balerinákat nem a művészetükért szerették. Kinek mi jut eszébe a balettről? Fiatal lányok tütüben, ahogy kecsesen mozognak a színpadon. Ártatlanság, szépség, kifinomultság. Minden mozdulatukban van valami megfoghatatlan magasztosság. Na, meg a prostitúció…

Prostitúció

Valóban: prostitúció. Nem elírás, nem csalás, nem ámítás. A XIX. században a szexmunka a balerinák életének megkerülhetetlen része volt. Ebben az időszakban a pénz, a hatalom és a prostitúció keveredett a párizsi opera varázslatos világával, ezzel téve kevésbé varázslatossá azt.

A Párizsi Opera Balett Intézetet a XVII. században alapították, és ez volt a világ legelső professzionális társulata. Fénye azóta sem halványodott, pláne nem a XIX. században, és igencsak magasra tette a lécet a leendő balerináknak – „csupán” annyi a hiba a gépezetben, hogy a táncosnők szexuális kizsákmányolás áldozataivá váltak.

Szereposztó kanapé a párizsi XIX. században?

A nők kislányként kerülhettek be az opera tánciskolájába, és hosszú évek kemény munkájával, szinte katonai kiképzés és brutális vizsgasorozatok után kaphattak esélyt arra, hogy hosszú távú szerződést kínáljanak számukra – mindeközben persze ugyanúgy folyamatosan órákra és meghallgatásokra jártak.

A gyakran alultáplált, és minden esetben – a kor elveihez mérten – alulöltözött lányok pedig komolyan ki voltak téve mind a társadalmi, mind a szexuális kizsákmányolásnak. Hiszen a Párizsi Opera gazdag férfi nézői nem a zene vagy a művészet szépségéért jártak az előadásokra – micsoda naiv gondolat -, hanem a gyönyörű, fiatal balerinák miatt, akik előadásonként kétszer is táncoltak. A férfiak pedig az előadáson „felmérték a kínálatot”, majd a színfalak mögött ajánlatot tettek az „egyéb” szolgáltatásokra.

Bordélyház a Párizsi Operában a XIX. században

Bordélyház a hatalommal rendelkező, gazdag férfiaké

A háttérben valóságos férfiklub alakult, ahol a hatalommal rendelkező, gazdag férfiak összegyűlhettek, beszélgethettek, üzleteket köthettek – eközben pedig biztosan szivaroztak is – miközben a táncosnők szórakoztatták őket. A táncosoktól elvárták, hogy alávessék magukat a nézők minden igényének. Nem mintha egyébként lett volna más választásuk: ezeknek a nemes, fontos, gazdag férfiaknak a pénzéből tudták működtetni az operát. Patthelyzet?

Ráadásul ezek a bérletes nézők akkora hatalommal rendelkeztek, hogy még arra is hatásuk volt, hogy ki milyen szerepet kap, és kit rúgnak ki a társulatból. Ha olyan kedvük volt, szegénységben élő lányokat emelhettek fel, és tehettek sikeressé. Kényelmes szobát, magánórákat biztosítottak, a lányok édesanyja pedig sokszor elősegítette ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartását. Na, de mégis miért? Azért, mert sok szegény háttérrel rendelkező balerina számára egy gazdag emberrel való kapcsolat fenntartása jelenthette az egyetlen esélyt a stabilitásra.

Mindig van kivétel

Persze volt kivétel is, hiszen mindig van kivétel. Voltak balerinák, akiknek sikerült mecénás nélkül érvényesülni, pusztán a saját képességeikre hagyatkozva. Persze, őket ugyanúgy lenézték, és megvádolták azzal, hogy szexmunka által lettek sikeresek.

<– Kezdőlap | Még több érdekes olvasmány |

Forrás : SHE