Ukrán magyar ellenes törvény

2017. szeptember 5-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa (Parlament) a második és végleges olvasatban elfogadta az oktatásról szóló 3490-d. sz. törvényt. A törvény 7. cikke jelentős mértékben sérti a nemzeti kisebbségek alapvető jogát, többek között a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbségét, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban.

Általánosságban a törvény drasztikusan csökkenti a már megszerzett kisebbségi jogok szintjét az oktatásban és a nyelvhasználatban, nem pedig biztosítja és bővíti azokat az európai értékek és nemzetközi normáknak megfelelően. Ez egy példátlan jogi regresszió, ami a szovjet korszakot idézi.

  • A törvény továbbra is lehetővé teszi a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az anyanyelvükön folyó óvodai és alapfokú oktatást (1-4. osztály), de az 5. évfolyamtól (középiskola és felsőoktatás) kezdve megfosztja ettől a jogtól. Az összes tantárgyat – egy vagy néhány lehetséges kivételével – kizárólag ukrán nyelven kell tanítani.
  • A középiskolában és szakképzésben, valamint a felsőoktatásban az ukrán lenne az oktatás egyetlen nyelve. Az Ungvári Állami Egyetem magyar kara megszűnik.
  • Az új törvény lehetetlenné teszi az érettségi vizsga letételét és a bizonyítvány megszerzését magyar nyelven.
  • Az ukrán nyelv mellett a teljes körű kisebbségi nyelvoktatás csak az „őslakos kisebbségek” (krími tatárok, karaimok és krimcsákok) számára biztosított, de a nemzeti kisebbségek (lengyelek, románok, szlovákok, magyarok, oroszok, bolgárok, stb.) részére nem. A kisebbségek megkülönböztetése (szélesebb jogok biztosítása bizonyos nyelvi csoportok számára, míg mások jogainak korlátozása) mélyen diszkriminatív és alkotmányellenes (24. cikk).

Az új jogszabály 2018. szeptember 1-től fokozatosan kerül bevezetésre. Azok esetében, akik korábban kezdték meg tanulmányaikat, az új jogszabályt 2022. szeptember 1-jétől kell teljes mértékben alkalmazni, de az ukrán nyelven oktatott tantárgyak száma már az átmeneti időszak alatt fokozatosan emelkedik.

A tisztán magyar nyelvű iskolákat, amelyből jelenleg 71 van, 2 éven belül, 2020-ig be kell zárni.

A magyar kormány aggodalmát fejezi ki a törvény 7. cikkének módosításával kapcsolatban, akit az ukrán fél több esetben is megnyugtatott, hogy a magyar kisebbség jogait nem csorbítják.

Az új törvény elfogadása Ukrajna számára egy nehéz időszakban történt, amelyben Magyarország kiáll bajba jutott szomszédja mellett és jelentős segítséget nyújt különböző módon, sebesült katonák orvosi kezelése, energiahatékonysági fejlesztések nyújtása oktatási és egészségügyi intézményeknek, gyógyszerellátás és vakcinázás, 2600 háború által érintett gyermek üdültetése, több száz teljes körű állami ösztöndíj egyetemi hallgatóknak, valamint az EBESZ megfigyelői missziókhoz és a NATO Kibervédelmi Alapjához való hozzájárulás. 2013 és 2017 között az Ukrajnának jutatott magyar támogatások összege 25 millió USD-t tett ki.  Ezen felül további 50 millió USD ösztönző csomagot nyújtunk az ukrán gazdasági szereplők számára 2016 és 2018 között, valamint egy 50 millió EUR-s kötött segélyhitelt infrastruktúrális fejlesztésekre Ukrajnában.

Ha végrehajtják, a törvény pusztító hatással lesz a kárpátaljai magyar nyelvű oktatási rendszerre a magyar nyelvű oktatási intézmények teljes felszámolásának lehetőségével, amelyeknek működése még a szovjet korszakban is biztosított volt.

Az új oktatási törvény sérti:

  • Ukrajna Alkotmánya (22. cikk: a meglévő jogok és szabadságok tartalma és hatálya nem szűkíthető az új törvények elfogadása vagy a hatályos törvények módosítása esetén; 24. cikk: nem lehetnek kiváltságok és korlátozások… etnikai, nyelvi… ismérvekre való tekintettel);
  • A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályok és irányelvek a kétoldalú kormányközi megállapodásokban is le vannak fektetve, nevezetesen a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló Szerződésben, azon belül a Nyilatkozat az együttműködés elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén (10. A Felek egyetértenek abban, hogy biztosítják az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén).
  • Az Európai Unió és Ukrajna közötti Társulási Megállapodás (2. cím, 4. cikk (e):  “a demokratikus elvek, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok – köztük a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetés-mentességének elve, valamint a sokszínűség – tiszteletben tartásának megerősítése, valamint hozzájárulás a belpolitikai reformok megszilárdításához”)
  • Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2145 (2017) sz. határozata a demokratikus intézmények működéséről Ukrajnában (13. A legfontosabb hogy, a módosítandó jogszabályok szerint, a nemzeti kisebbségek megőrizhessék jelenlegi jogaikat a kisebbségi nyelvhasználatot illetően, amit az Alkotmány és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai biztosítanak. Hangsúlyozva a kisebbségi nyelvek iránti inkluzív politika folytatásának fontosságát az ország stabilitása érdekében, a Közgyűlés felszólítja a hatóságokat, hogy amennyiben az Állami Nyelvpolitika Alapelveiről szóló Törvényt a Bíróság hatályon kívül helyezné, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, a törvényben jelenleg biztosított alacsony küszöbérték továbbra is fennmaradjon.)

Kérjük mindazokat, akik aggódnak Ukrajna jövője, az ország jogállamisága és az Európai Unióval való kapcsolatok alakulása miatt, hogy foglalkozzanak a törvényben rejlő kisebbségi alapjogok súlyos megsértésével. Magyarország továbbra is ezt fogja tenni, amíg legalább a korábbi standardokat nem állítják helyre.