Jelzői mellékmondatok (Relative Clauses)
A jelzői mellékmondatok olyan típusú alárendelő mondatok, melyekben a két tagmondat között ami, amely, ahol, aki, akinek a…, aminek a… stb. vonatkozói névmást találsz.
A lány, aki a sarkon áll, nehéz gyermekkort élt.
A folyó, mely zúgva, bőgve törte át a gátat, rövidebb, mint a Duna.
A kocsi, melynek a motorja rossz, az út szélén áll.
Ezeknél a mondatoknál több gond is van.
Az egyik az, hogy mikor melyik kötőszót (vonatkozó névmást) kell használni, a másik, hogy mikor lehet elhagyni ezeket a kötőszavakat, a harmadik, hogy kell-e vesszőt rakni a tagmondatok közé, vagy nem.
Ahogy a példából is láttad, általában az a helyzet, hogy egy tagmondat beékelődik egy másik tagmondat kétfelé szabdalt részei közé.
Mégcsak elöljáróban annyit, hogy nyelvészetileg a what típusú mondatok nem ebbe a kategóriába tartoznak, de fontos róluk itt beszélni, mivel a legtöbb bajt az okozza, hogy a kötőszó mikor which és mikor what.
Jelzői mellékmondatok 3 lépcsőfoka
I. mikor melyik kötőszót használd
II. mikor hagyhatod el a kötőszót
III mikor kell vesszőt rakni a tagmondatok közé és mikor nem.
Nézzük a lépcsőket részletesen:
I. A leggyakrabban használt kötőszavakat vesszük előbb sorra:
who (helyette néha that)
whom (beszédben igen ritka)
what
which (helyette lehet that)
whose, where, when
why
pl. The boy who loves you is my friend.
The girl whose dress I tore off is my teacher.
This is the restaurant where we had lunch.
Tuesday is the day when I generally m eet you.
I don’t know the reason why you are so angry.
mikor használunk which/that, illetve what kötőszót
A legnagyobb gondot az okozza, hogy mikor használunk which/that, illetve what kötőszót.
A következőket jegyezd meg: Mindig what-ot használj, ha igére utalsz.
I was surprised (at) what I saw. – Meglepődtem azon, amit láttam.
He told me what he knew about the event. – Elmesélte azt, amit tudott az esetről.
Mindig which/that-et használj, ha főnévre (tágabb értelemben névszóra) utalsz.
I sat on the chair which/that was in the corner.
He touched the pussycat which/that was in her lap.
Hasonlítsd össze az alábbi két mondatot és akkor világos lesz a különbség:
I remember what you told me. – Emlékszem arra, amit elmeséltél.
I remember the story which/that you told me. – Emlékszem arra a történetre, amit elmeséltél.
Míg az előbbi mondatban tehát igére (remember) vonatkoztattunk, az utóbbi esetben főnévre (the story).
Itt kell megjegyezni, hogy utalószó mint olyan, általában nem található angol mondatokban, helyette a, the névelő használatos.
Utalószó = olyan ember, az a könyv, ilyen király stb.
I’ve brought the book that you asked for. – Elhoztam azt a könyvet, amit kértél.
He’s a man who has no past. – Olyan ember, akinek nincs múltja.
This is the house where time stands still. – Ez az a ház, ahol áll az idő.
Még csak annyit, hogy ha birtokos szerkezet van a főmondat végén (the lady’s bag), akkor ezt of-os szerkezettel váltsd fel (the bag of the lady), különben a mondat igen furcsa lesz.
Vagyis: He stole the bag of the lady who had been standing at the corn er…- a mondat helyesen.
He stole the lady’s bag who had… – Itt a táska állt a sarkon.
A korábbi példákban láthattad, hogy a which, illetve that névmásokat szabadon választhatónak tüntettem fel.
Ez a két kötőszó általában egymással fölcserélhető, bár a that a beszélt nyelvben jóval gyakoribb.
Viszont kizárólag that használható a határozatlan névmások után, mint pl.: all, nothing, everything, much, most stb.
És csak which használható a non-defining (vesszős) mondatokban, amikről később esik majd szó.
II. mikor hagyhatók el a vonatkozó névmások
Ha az I. lépcsőben már kiszámítottad, hogy what kötőszót kell alkalmazni, akkor azt mindig ki kell tenni, tehát soha nem hagyhatod el.
I reminded him of what he had promised. – Emlékeztettem arra, amit ígért.
This is what you musn’t forget. – Ez az, mit nem szabad elfelejtened.
Ki kell tenni a whose névmást is,mégpedig mindig.
The girl whose face is so pretty is my wife. – A lány, akinek olyan szép az arca, az én feleségem.
A leggyakrabban elhagyható névmás tehát a who és a which/that.
Mégpedig akkor hagyhatod el őket, ha ragozott formában vannak, tehát nem alanyesetben.
Ha alanyi helyzetben van a névmás, akkor mindig ki kell tenni.
Vagyis: A fiú, akit láttam ,…The boy I saw… (itt az aki után tárgyrag következett, akit; tehát ragozott).
További példák:
Az autó, melyet ott látsz,… – The car you can see there…
Az a szoba, melyet kifestettél,… – The room you painted…
Vigyázz! ha a jelzői mellékmondat szenvedő szerkezetben van, a fordítást mindig ronda magyar módon végezd el, és ezután mérlegeld, hogy ki kell-e tenni a névmást.
A ház, melyet lebontottak… (a ház, mely le lett bontva) – The house which/that has been destroyed… – itt ki kell tenni a névmást, mert alanyi helyzetben van (nem ragozott).
A repülő, melyet lelőttek…(a repülő, mely le lett lőve) – The aircraft which/that was shot down… – itt is ki kell tenni az előbbiek miatt.
elöljárószó (preposition) járul hozzá
Ha a vonatkozó névmás oly módon ragozott, hogy elöljárószó (preposition) járul hozzá, a kötőszó természetesen elhagyható (miután ragozott helyzetbe került), de az elöljárószót mindenképpen ki kell tenni, mégpedig a tagmondat végén.
A könyv, amelyről beszélek. – The book I’m talking about.
A táska, melyben a levelet találtam. – The bag I found the letter in.
A szék, melyre rá akarok ülni. – The chair I want to sit on.
A lány, akihez beszélek. – The girl I am talking to.
Természetesen ezeket a vonatkozó névmásokat nem kötelező elhagyni, ki is teheted őket, ha tetszik, de a beszédben jobb, ha nem használod.
A lemez, amit tegnap vettem. – The record that I bought yesterday. / The record I bought yesterday.
A lány, akivel beszélek. – The girl to whom I am talking.. / The girl I’m talking to.
A színdarab, amiről beszélek. – The play about which I’m speaking. / The play I’m speaking about.
Ez utóbbi mondatban about that használata about which helyet teljesen rossz, viszont van egy áthidaló megoldás, mégpedig:
The play that I’m speaking about
Viszont egyszerűbb, ha a that-et kihagyod.
Hogy most végül is te hogy járj el, azt rád bízom. Azért tehetem ezt, mert angol és angol közt is van különbség.
Nézd az alábbi példát. Churchill híres volt arról, hogy mindig mindent középen oldott meg (about which), M argaret Thatcher középre és a végére is tesz (which…about), sokan pedig csak a végére teszik ki (…about).
Azt a mondatot tehát, hogy
„Ez az a kérdés, amiről nem akarok beszélni”, elvileg négyféle módon mondhatod.
a) This is the question about which I don’t want to speak.
b) This is the question which I don’t want to speak about.
c) This is the question that I don’t want to speak about.
d) This is the question I don’t want to speak about.
Időnként elhagyható
Időnként elhagyható a mondatból a where, when, why vonatkozó névmás is:
pi. Abban a pillanatban, amikor belépett a szobába. – The moment he entered the room.
A bban az évben találkoztam vele, amikor megnősültem. – I met him the year I got married.
Oda megyek, ahova akarod. – I’ll go anywhere you want me to.
Ez az, amiért szeret ide jönni. – That is the reason he likes to come here.
III. legtöbben ezt rontják el.
Ha még emlékszel, itt arról van szó, hogy mikor kell vessző a Jelzői mellékmondatok képzésében, illetve mikor nem szabad vesszőt rakni. Nyelvészeti neve is van ennek a két mondattípusnak, mégpedig:
a) Defining jelzői mellékmondatok – relaitve clause (itt nincs vessző a tagmondatok között)
b) Non-defining jelzői mellékmondatok – relative clause (itt kell vesszőt tenni).
Mint a nevéből is kiderül, az „a” típusú mondat az, amelyik definiál, tehát meghatároz valamit. Hogy mit? A mondat alanyát. És hogy miképpen határozza meg?
Hát figyelj: The man who is the president of the USA went to California.
Ez azért defining mondat (tehát nincs vessző), mert a jelzői mellékmondat (who is the president the USA) határozta meg az alanyt. Hiszen mikor a mondatnak azt a részét mondtam ki, hogy „The man”, még fogalmad sem volt, hogy a világ 3 milliárd férfiúja közül kire gondoltam. Akkor tudtad meg, hogy kiről van szó, amikor hozzátettem a jelzői mellékmondatot, vagyis definiáltam a „The man”-t…
Ha viszont azt mondod, hogy George Bush, who is the president of the USA, went to California, akkor ez non-defining (tehát van vessző, méghozzá kettő) mondat, mert az alany elhangzásakor (George Bush) már pontosan tudtad, hogy kiről van szó, tehát a jelzői mellékmondat nem határozta meg jobban az alanyt, mint amennyire az már eleve meghatározott volt, legfeljebb egy plusz információt közölt róla.
Nézzük az alábbi példákat
a) The woman who works in the box office is my sister-in-law.
b) Jane, who works in the box office, is my sister-in-law.
a) The old lady who lives across the road has got m arried for the sixth time.
b) My father, who is 60 years old, was born in the provinces.
a) The church which stands near the river is the oldest one in our town.
b) Westminster Abbey, which is one of the oldest churches in Britain, is a great tourist attraction.
Most azt gondolhatod, hogy minek akkora feneket keríteni két apró vesszőnek. Hát azét, mert ez a két vessző időnként más jelentést adhat a mondatnak, mintha nem használsz vesszőt.
Figyelj:
My sister, who lives in Rózsadomb, is very rich.
My sister who lives in Rózsadomb is very rich.
Az első mondatban két vesszőt látsz, ami azt jelenti, hogy az alany eleve meghatározott, tehát nekem egy darab nővérem van, és ez a nővérem a Rózsadombon lakik.
A második mondatban nincs vessző, tehát az alany nem meghatározott, vagyis nekem 2, vagy több darab nővérem van, akik közül az a gazdag, amelyik a Rózsadombon lakik.
Remélem most már érted, miért fontos a vessző. Természetesen ha beszélsz, ott nincs vessző, ellenben a mondat hangsúlyozását kell úgy alakítani, hogy a hallgató rájöjjön, hogy defining, vagy non-defining mondattal van-e dolga.
Van azért még egy pont, ahol könnyen el lehet dönteni, hogy defining, vagy non-defining mondatról van-e szó, az ugyanis, hogy a non-defining (tehát vesszős) mondatokban a vonatkozó névmást (who, which) minden esetben ki kell tenni. (Ennél a típusnál that nem használható.)
Ronald Reagen, who used to be an actor, became the President of the USA. – Ronald Reagen, aki valaha színész volt, az USA elnöke lett.
Ebben a mondatban ragozott volt a vonatkozó névmás (akit) mégis ki kellett tenni, mert a mondat vesszős.
Vagy: Budapest, which lots of tourists visit, is beautiful. – Budapest, melyet sokan látogatnak, gyönyörű.
Sokszor előfordul olyan jelzői mellékmondat, amely nem egy szóra, hanem egy egész tagmondatra vonatkozik.
Körbefutotta a Szigetet, ami teljesen kimerítette. – He ran around the island, which exhausted him.
Ebben a mondatban nem egy szó, hanem az egész első tagmondat az, ami kimerítette. Ilyenkor az első tagmondat után tegyél egy vesszőt, és a elzői mellékmondatokat mindig which vezesse be.
He ran around the island, which exhausted him.
Vagy: He stole his boss’s pen, which was very embarrassing. – Ellopta a főnöke tollát, ami nagyon kínos volt.
Micimackónak és a jelzői mellékmondatok
Hogy még Micimackónak is milyen nagy gondot okozott a jelzői mellékmondatok használata, megtudhatjuk az ő általa írt egyik versikéből:
On Monday, when the sun is hot,
I wonder to myself a lot:
“Now is it true or is it not,
That what is which and which is what?”
Példák Jelzői mellékmondatok – ra:
Kösz az ajándékot, amit küldtél. – Thank you for the present you sent me.
Az ágy, amin alszom, lószőrből van. – The bed I sleep on is made of horse hair.
Elfelejtettem, amit mondtál. – I’ve forgotten what you’ve told me.
Rómeó, aki szerette Júliát, felmászott az erkélyre. – Romeo, who loved Juliet, climbed up to the balcony.
A dal, amit csak neked írok… – The song I’m writing only for you…
A tócsa, amibe belelépett… – The puddle he stepped in…
A lány, akinek a bátyja nagyon erős. – The girl whose brother is very strong…
Nem értettem a tréfát, amit mondott. – I didn’t quite understand the joke he said.
Nem értettem, amit mondott. – I didn’t understand what he said.
<– Tartalomjegyzék / Segédigés szerkezetek –>
