Forrás: Hiresztel youtube csatorna
Ótestamentum / Újtestamentum
Mózes második könyve
Mózes harmadik könyve
Mózes negyedik könyve
Mózes ötödik könyve
Józsué könyve
A bírák könyve
Ruth könyve
Sámuel első könyve
Sámuel második könyve
A királyok első könyve
A királyok második könyve
A krónikák első könyve
A krónikák második könyve
Ezsdrás könyve
Nehémiás könyve
Eszter könyve
Jób könyve
A Zsoltárok könyve
A példabeszédek könyve
A prédikátor könyve
Énekek éneke
Ézsaiás próféta könyve
Jeremiás próféta könyve
Jeremiás siralmai
Ezékiel próféta könyve
Dániel próféta könyve
Hóseás próféta könyve
Jóel próféta könyve
Ámósz próféta könyve
Abdiás próféta könyve
Jónás próféta könyve
Mikeás próféta könyve
Náhum próféta könyve
Habakuk próféta könyve
Zofóniás próféta könyve
Haggeus próféta könyve
Zakariás próféta könyve
Malakiás próféta könyve
Márk evangéliuma
Lukács evangéliuma
János evangéliuma
Az apostolok cselekedetei
Pál levele a rómaiakhoz
Pál első levele a korinthusiakhoz
Pál második levele a korinthusiakhoz
Pál levele a galatákhoz
Pál levele az efezusiakkoz
Pál levele a filippiekhez
Pál levele a kolosséiakhoz
Pál első levele a thesszalonikaiakhoz
Pál második levele a thesszalonikaiakhoz
Pál első levele Timóteushoz
Pál második levele Timóteushoz
Pál levele Tituszhoz
Pál levele Filemonhoz
A zsidókhoz írt levél
Jakab levele
Péter első levele
Péter második levele
János első levele
János második levele
János harmadik levele
Júdás levele
A jelenések könyve
(Kattintson az Ótestamentum vagy az Újtestamentum szóra és lenyílik )
A Biblia
A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység Istentől sugalmazottnak és ennek okán szentnek fogad el.
A teljes Bibliát szent jellegűnek tartják, s ebből adódóan keresztény Szentírásnak is nevezik. A zsidó és a keresztény Biblia terjedelme nem azonos, mert a Biblia könyveit meghatározó kánont nem egyformán határozták meg.
Így a héber Biblia – a Tanakh – azokat az Izrael népének adott isteni kinyilatkoztatásnak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, Izrael vallási közösségében keletkeztek.
A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen isteni tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az 1. században keletkezett írásoknak, amelyek Jézus életéről és tanításáról „tanúskodnak”, és amelyeket a hagyomány szerint az apostolok és/vagy azok tanítványai írtak vagy jegyeztek le. Így a kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló Ószövetségre (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó Újszövetségre (Újtestamentum). Gramatának, azaz Írásoknak nevezték az ószövetségi és újszövetségi könyvek együttesét.
Biblia hatása
Ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. Ez a legtöbb nyelvre lefordított, legtöbb példányszámban megjelent könyv. A vallási tartalmon kívül, – főleg a Tóra – a társadalmat irányító parancsokkal (táplálkozás, higiénia, születés, házasság stb.), gazdasági ügyekkel (pl. kamat), büntetésekkel stb. is foglalkozik.
A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. A kanonizáció kifejezés azt jelenti, hogy az egyház elismerte az egyes iratok isteni ihletettségét (Isteni eredetét) és ezzel a kánonhoz való tartozását. Ha a kanonizáció folyamatáról beszélünk, akkor arról van szó, hogy mikor, miként ismerték fel, vagy ismerték el az egyes iratok kanonikus voltát és csatolták véglegesen a kánonhoz.
Felolvassa: Dr. Diós István
Forrás: Magyar Elektronikus könyvtár
Szent István Társulat – az Apostoli Szentszék Könyvkiadója
1053 Budapest, Veres Pálné utca 24.
Cégjegyzék szám: 00001/2012-042
(Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egyházi Kapcsolattartási és Együttműködési Főosztály által nyilvántartásba véve)
Adószám: 19719421-2-41