<– Kezdőlap | Még több érdekes olvasmány |
Parasztnak lenni mit jelentett?
A buta paraszt? – Ki és mi a paraszt? – Mit is jelentett régen parasztnak lenni, – és most mit jelent? – A parasztság eltűnésének és az eltüntetésének az okai.
Tudod, az a „buta paraszt” állatot nevelt, tenyésztett és nemesített. Minden hazai tájegységnek megvolt a rá jellemző állatállománya, ami követte a helyi adottságokat, úgymint növényzet, csapadék, talajviszonyok és mindenkori hőmérséklet. Ez így kimerít vagy kettő egyetemi diplomát!
Érdekességként.: – A magyar tarka szarvasmarhának ötven éve még 12 tájfajtáját tartották nyilván, – mára már csak a magyar tarkát ismeri a szakirodalom. Tehát amit ez a „buta paraszt” több száz év szorgalmas nemesítő tevékenységével létrehozott, azt a te tanult embered felelőtlen összevissza keresztező tevékenységgel mára teljesen tönkretette!
Az a „buta paraszt” – ez mellett gabona és zöldségnövényt, – továbbá gyümölcsöt termesztett, nemesített. Ezeket a gyümölcsöket például nem kellett permetezni és jól tárolhatók voltak, – míg a mai okos professzorok által újított növények, úgynevezett növényvédelem nélkül nem hoznak termést, mert elviszik a betegségek, továbbá /gyümölcseik/ hűtőház nélkül szinte azonnal tönkremennek. Szóval a ‘”buta parasztnak” itt is kioszthatsz néhány egyetemi diplomát: növénytermesztő, növényorvos, nemesítő, kertész, stb-stb-stb. – Bizony ám!
Parasztnak lenni megbecsült gazdálkodót jelentett
Ez a „buta paraszt” ezen kívül még gazdálkodni is tudott a terméssel, egyik évről a másikra meg kellett terveznie, hogy a leendő termésből megéljenek, továbbá tartalékot kellett képeznie. Az állatállomány ellátására is kellett gondolnia és ami a legfontosabb, megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagról kellett gondoskodnia, hogy a jövő évben mindezt újra megtehesse. – Nos ezért jár egy közgazdász diploma és egy raktározási, raktárkezelési, logisztikai végzettség is. – Úgy ám!
De itt még nincs vége, az állatok levágása, feldolgozása, tartósítása és a hús modern eszközök nélküli tárolása, a növények tárolása, feldolgozása, még egy hentes szakmunkás bizonyítványt, további konzervipari ismereteket is feltételez, – és legalább egy élelmiszeripari technikusi bizonyítvány kiosztását is megköveteli. – Ez is biztos!
Parasztnak lenni állattartót is jelentett
Az állatokkal folyamatosan fellépő betegségeket is gyógyítani kellett. Egy személyes élménye „valakinek”:
– „Kisgyermekként láttam, hogy az egyik tehén benyelt egy almát, ami rögtön megakadt a torkán és ezért fuldoklott. Az állatorvos azt tanácsolta, hogy metsszék el a nyakát és mérjék ki az állatot, mert menthetetlen. Nos, az egyik öreg tanulatlan „buta paraszt” amikor ezt meghallotta, megfogta a Dr. úr gallérját és kivágta az istállóból. Kért egy kicsi kést, benyúlt az állat szájába és szétvágta az almát. Ez a tehén utána még számtalan borjút ellett.” – Tehát a „buta parasztnak” jár egy állatorvosi diploma is!
De régen csak nagyon indokolt esetben fordult emberorvoshoz is. Ma ilyenkor már megyünk kórházba, mert a kisebb betegségeket odahaza kezelte, otthon szült, a kertben megtermelte /vagy a környéken begyűjtötte/ a gyógynövényeket. Szinte minden faluban volt egy bába, vagy egy javasember, javasasszony, aki gyógyított embert és állatot egyaránt. Tehát jár egy orvosi és egy gyógyszerészi diploma is ennek a „buta parasztnak”. – Jár is!
Parasztnak lenni vegyészmérnököt is jelentett (?)
Saját maguk készítették a mosó, mosdó, mosogatószerüket, ruha, fa, falfestékeiket. – Talán ez megér egy vegyészmérnöki diplomát?
Fiatal házasoknak, ha nem örököltek, pénzük sem volt a mesteremberekre, akkor a rokonság felépített egy házat. Hopp: építészmérnök, kőműves, téglakészítő, (vályogvető) ács, tetőfedő szakmák kerestetnek. Ma, ha valaki megtanulja a vályogvetést és a nádazás mesterségét, akkor művész úrnak szólíttatja magát és mutogatják a TV-ben, mint valami nagy tudású csodabogarat.
Gyermekkoromban a kiszsidányi nagymamám (A „Dédi”) a „kenderfődön (háztáji földön) felnézett az égre (nem az órájára, azt csak ünnepkor a templomba hordta.) és mondta, mennyi az idő.
Drága kisfiam, – Péter, szedd össze a katonáidat és pakold bele a répaleveleket a talicskába és menjünk haza, mert eljött a főzés ideje. – Én meg vígan toltam a répalevelekkel és friss zöldségekkel teli talicskát hazafele. – A répaleveleket a tyúkoknak átszórtam, a zöldségeket meg a mama ebédre megfőzte. Olyan finom borsólevest, mint akkor, azóta sem ettem, – (Pedig őtőle sokat tanultam a főzést.) – mert az „igazi” volt.
Régen az öreg paraszt ránézett az égre és mondta: – most kell vetni, most aratni, most kaszálni, most haza kell hajtani az állatot, most sietni kell, mert jön az eső, a jég, vagy a hó. – Napszaktól függetlenül, arra van észak, arra dél és hogy mennyi az idő. Tehát ennek a ‘buta parasztnak’ jár egy csillagász és egy meteorológus diploma is! – Ez is jár!
Napjainbkban
Míg napjainkban magukat művészeknek, celebeknek szólíttató emberek tucatjaival van teli a média, addig ezeket az embereket száz évvel korábban a legutolsó csárdából is elhajtották volna a zenészek, mint csepűrágó, tehetségtelen kontárokat! Ugyanis zeneművészeti főiskola nélkül is csodálatos zenészei voltak a vidéknek, akik nem gőgösen pöffeszkedtek, hanem szolgálták a művészetükkel a népet. Népünk zeneiségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a kétszázezer népdal, ami kinyomtatva is megtalálható, az olyan valóban tehetséges és elkötelezett művészeknek köszönhető, mint Kodály Zoltán. De soha ne felejtsük, ezek a remekművek a nép ajkán keletkeztek! – Az volt az igazi „magyar virtus”, pedzed már?
De tudod, ha „a most a tanultak valamelyike” elvégzi a képzőművészeti főiskolát, és az ott elsajátított tudásával a kétszáz évvel korábban élt, férjhez menni szándékozó tizenhét éves „buta” parasztlány kelengyéjének csupán tizedrészét képes megcsinálni, akkor már művésznek nevezi magát, saját stílusirányzatot indít, a saját, sokszor teljesen használhatatlan kreálmányait, a divatbemutatók kifutóira viszi.
Mondd, hol itt az igazság?
Mondd, összeszámoltad, hogy hány diplomát és különböző végzettséget kellene szétosztanod minden egyes „buta paraszt” között. Azon embereknek, akiket te leszólsz, míg a te tanult, művelt /embered/ csupán egyetlen tudományágban jeleskedik? Feltéve, ha tényleg jeleskedik és nem valami kókler, aki csak azért kapott valami tudományos címet, mert a családba tartozik és összehoztak neki is egyet, mert ugye „ő is megérdemli”.
Tudod, az a ‘buta paraszt’, aki nem járt iskolába, kisgyermekkorától járta az élet iskoláját a nap huszonnégy órájában. Mindent eltanult az öregektől. Így amikor Ő maga is öregember lett, többet tudott, mint száz egyetemi professzor, akik egymásnak jól hangzó titulusokat osztogatnak a felületes tudásukra és lenéznek mindenkit, akiknek nem jutott az ő szedett-vedett címeikből. Mert nem tartoznak az ő köreikbe!
Ezek után, ugye elhiszed nekem, hogy a te „tanult /embered/”, aki a tudását az én „buta parasztomtól” tanulta (lopta). Sok ezerszer többel tartozik az én népemnek, mint amivel bármelyik magyar tartozna neki, vagy neked?” – Ezen gondolkodj el.
Kapcsolódó érdekes olvasnivaló:
forrás: facebook
