<– Kezdőlap | Még több érdekes olvasmány |
Haszid zsidók – Haszidizmus
Haszid zsidók és a Haszidizmus kialakulása. A haszidizmus a 18. század közepén indult zsidó mozgalom. Maga a haszid elnevezés a heszed (jámborság, kegyelem, hű szeretet) héber rokon szavából származik. Nem teljesen megfelelő „jámbor”-nak fordítani a szót, mert i. e. 167-ben a makkabeus szabadságharc harcosai is haszidoknak nevezték magukat. Elfogadhatóbb fordítás a „hű” szó.
Haszid zsidók – Haszidok
Haszidok A zsidóságnak a MAKKABEUSOK korában kialakult vallási mozgalma és pártja, melynek tagjai magukat »kegyeseknek« nevezték el (h. haszidim, g. asszidaioi vö. 1Makk 2,42).
A haszidok mozgalma a zsidó papság körén belül felerősödő hellénizáló törekvések (ld. HELLÉNIZMUS; HELLÉNIZÁLÁS) ellenhatásaképpen jött létre még a Makkabeusok szabadságharca előtt. Leginkább Izráel városain kívül, a lakatlan pusztában éltek, mivel Izráel helyreállítását, néppé formálódásához hasonlóan, a pusztában várták (vö. Ézs 40,3; Qumráni Szekta szabályzat – 1 QS VIII, 14.) A hamarosan bekövetkező eszkhatológiai eseményekre tekintettel megtérésre szólították fel egész Izráelt. A megtértek, a »kegyesek« (haszidim), az igaz Izráel, a próféták által hirdetett »szent maradék« (Ézs 4,3; 6,12k; 37,31; Zof 3,12; Jer 31,7). A szent cél elérése érdekében szigorú Tóra-hűséget hirdettek. IV. Antiokhosz Epinész hellénizáló törekvéseinek ellensúlyozására, valamint a zsidó vallás szabad gyakorlása érdekében rövid időre csatlakoztak a Makkabeusok szabadságharcához is.
A haszidok pártja már a Makkabeusok első győzelmei után elvesztette egységességét. A párt egy része megelégedett a kivívott vallásszabadsággal, míg a másik része folytatta Júdás vezetésével a szabadságharcot. A végső szakadást az okozta, hogy Júdás halála után (160) testvére, Jonatán, nem csupán a harcok vezetését vette át, hanem Kr. e. 152-ben főpappá is szenteltette magát, és ezzel a szent hagyomány által törvényesített Cádók-főpapi nemzetséget érvénytelenné tette.
A FARIZEUSOK, ESSZÉNUSOK és a qumrániak mozgalma a haszidok mozgalmától veszi eredetét.
A haszid nők világa
A haszid nők világa: más választ nekik férjet, és azt is megszabják, mikor, és milyen pózban szeretkezhetnek
Gondoltad volna, hogy a haszidok közösségében a nők még ma is úgy élnek, mint 200 éve? Olyan, mintha megállt volna az idő, hiszen a haszid zsidók amellett, hogy máig tartják az évezredes hagyományaikat, a technika vívmányairól hallani sem akarnak.
A haszid zsidók történelme
A haszid zsidók történelme 1944-ig nyúlik vissza. Rudolph Kastner alkut kötött az egyik zsidók deportálásával megbízott náci alezredessel, hogy az egyik vonatot nem Auschwitzba, hanem a semleges Svájcba irányítják. Ezen a vonaton utazott Teitelbaum Joel is, a szatmárnémeti rabbi, és rajta kívül mintegy 1700 fő, plusz 200 regisztrálatlan kisgyermek.
Joel 1946-ban New Yorkban, Észak-Brooklynban telepedett le, a zsidó közösség megválasztotta rabbinak, és az egyre növekvő közösségnek egy új helyet kellett keresni. 1977-ben Monroe városába mentek, ami azért volt tökéletes helyszín a letelepedésre, mert messze van a külvilág káros hatásaitól és az erkölcstelenségtől, mégis közel van a nyüzsgő New Yorkhoz. Teitelbaum rabbit 14 szatmári család követte, majd a várost átnevezte Kiryas Joelnek.
A szatmári haszid zsidók
A városban ma már több mint harmincezren laknak, és a lakói még ma is az egykori szatmári haszid zsidóság életmódját folytatják. Természetesen nemcsak Kiryas Joelben (Monroeban) élnek haszidok, de Manhattanben és Brooklynban is szép számmal vannak.
Honnan ismered fel a haszidokat?
A haszid szó a héber heszedből ered, aminek a jelentése jámborság, kegyelem, hű szeretet. A haszidok nem akarnak betagozódni a társadalomba, és a vallás mellett a hagyományőrzést tartják a legfontosabbnak.
18-19 évesen megházasodnak
18-19 évesen megházasodnak, és 6-8 gyermekes családokat alapítanak, de nem ritka, hogy a családban ennél több gyermek van. Külsejük is eltér a ma „átlagosnak” nevezhetőtől: a férfiak strájmlit (szőrmekalapot) és hosszú, fekete kaftánt viselnek, pajeszukat hosszúra növesztik, a nők pedig hosszú, térdet eltakaró szoknyában járnak, fejüket kalappal vagy kendővel fedik be.
A nők sokszor a házasság után leborotválják a hajukat, és parókát hordanak. A magyarázat egyszerű: a haszidok a szabadon lévő hajat a meztelenség egyik formájának tekintik.
A haszid nők sorsa
Könyv és film
Akkor kezdett el érdekelni a haszidok közössége, amikor a Netflixen megjelent az Unortodox – A másik út című könyvből készült sorozat, ami bemutatja ezt a zárt világot, és azt, hogy lehet innen kiszabadulni. A történet főszereplője a williamsburgi haszid közösségben született, de ma már Berlinben él.
Az ő önéletrajzi kiönyvéből, és az ezt feldolgozó sorozatból derül ki, hogy a haszid lányoknak olyan életük van, mint a 200 évvel ezelőtt élő nőknek, így érthető, hogy van, aki szabadulni akar.
A lányok legfeljebb 18 éves korukig tanulhatnak, majd egyetlen feladatuk van, hogy férjhez menjenek, és gyermekeket szüljenek. Természetesen nem akárkinek, ugyanis a szüleik választják ki egy házasságközvetítő segítségével a megfelelő férj- és apajelöltet. A fiatalok csupán egyszer találkozhatnak, az egész családnak akkor is jelen kell lennie.
A haszid lányok nemi élete
A haszid lányok nemi életére is szigorú szabályok vonatkoznak. Amíg a lányok menstruálnak, külön kell aludniuk a férjüktől, és nem érintkezhetnek velük.
Amikor elmúlt a havi vérzésük, egy héten át, naponta kétszer egy textildarabbal kell ellenőrizniük, valóban tiszták-e, és ha 14-szer tiszta marad a textil, megmártózhat a a rituális fürdőben, az úgynevezett mikvében.Ezután szabad az együtt alvás és a nemi érintkezés, ám nem akárhogy: meg van határozva, hogy mely napokon, és milyen pózban történjen az aktus.
A cél nem az élvezet, hanem a lehető legtöbb utód nemzése, és hogy pótolják a holokauszt zsidó áldozatait.
A sorozatban elhangzik, hogy a férfi van felül, a nő alul (misszionárius póz), és péntekenként kell együtt lenniük, ha a nő tiszta. Nemcsak a szeretkezésnek vannak ilyen szigorú szabályai, a haszidoknál nem szokás sem puszit adni, sem ölelkezni.
A gyermektelen nőnek nincs szava a közösségben
A gyermektelen nőnek nincs szava a közösségben; ha pedig már házas, teljesen alá kell rendelnie magát a férjének és a gyermekeinek. Egy haszid nő feladata a férj kiszolgálása és a gyerekszülés. Utóbbi minél előbb, hogy értékes legyen a társadalom számára.
A nőkkel szemben a férfiaknak az a legfőbb feladata, hogy tanulmányozzák a Tórát, és ezt egész életükben odaadóan folytassák.
Nincs okostelefon és tévé
A haszidok nem használják a XXI. századi technikai vívmányokat sem. Olyannyira nem, hogy nincs náluk sem tévé, sem számítógép, sem okostelefon, és kizárólag nyomógombos mobilon tarthatják egymással a kapcsolatot. A sorozatban van egy jelenet, ami tökéletesen rávilágít arra, mennyire másként élnek, amikor a főszereplő Esther férje, Yank keresi a feleségét Berlinben, és azt kérdezgeti, hogy ha az okostelefon mindent tud, és van rajta internet, azt miért nem tudja, hol van Esthy?
Természetesen butaság lenne csak a könyv, vagy a sorozat alapján beskatulyázni a haszidokat, de jó tudni, hogy a williamsburgi haszidok milyen szellemiségben élik az életüket.
